Reggeli után...
2010.11.13. 19:06
- Glen nem tehetek róla ha máshogy érzek irántad mint ahogy azt te szeretnéd, vagy éppenséggel a szüleid elvárják. Külömben is. Neked kéne tudnod a legjobban hogy milyen nagy fájdalommal jár az ha elveszíted egy szeretted.
- Igen Fruzsi tudom milyen az! Nagyon nehéz. De ennek most semmi köze ahhoz amit reggel láttam.
- Sajnálom ha így érzel, de mind kettőtökkel úgysem lehetek, szóval valakit muszáj választanom. - majd fogtam magam, és hátra se nézve lementem a konyhába és megreggeliztem. Visszafele jött velem szembe Glen.
- Fruzsi attól még szombaton tudsz velem jönni a bálba?
- Elmegyek persze. Nem sértődtem meg csak nem akartam hogy tovább fajuljanak a dolgok. Olyan 6 körül találkozunk az aulába?
- Az úgy jó lesz. - miután megbeszéltük a dolgokat felmentem a szobámba. Kolt éppen öltözött és nem volt a tökéletes felső testén semmi. Hátulról átkaroltam majd finoman az egyik kezem végig húztam a hátán. Ő mosolyogva hátra nézett majd megcsókolt. Csókolózás közben eljutottunk az ajtóig, gyorsan bezártam majd onnan az ágyra. Kolt gyengéden elkezdte lehúzni a ruhámat, majd én az övét, majd így szép lassan eljutottunk addig a pontig amikor már egyikőnk sem bírtam magát türtőztetni. Mindketten őrjítő vágyat éreztünk a másik iránt. Majd rátértünk a lényegre. Mivel mindkettőnknek ez volt az első, ezért kicsit furi helyzet volt, de nem bántam. Minden pillanata tökéletes volt az első alkalamhoz.
A bejegyzés trackback címe:
https://kolifan.blog.hu/api/trackback/id/tr822446771
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.