Mire reggel leértem márt várt a reggeli.A frissen főzött kakaó és Raflek egy fogkrém reklámba illő mosollyal köszöntött.

-Na milyen volt egy tündér mellet aludni?Nem zavartalak?Nem nyílt ki este a szárnyam?

-ÁÁ dehogy is.Egyáltalán nem zavartál.Sőt egész jó érzés volt.Ténleg te mikor keltél?

-Kb. 2 órája.Majd el kell mennem egy kicsit.-most eltűnt a mosoly az arcáról.-Addig a nővéremnél leszel.-a nővére Lóri.Ténleg nem is említettem.Ő volt az aki szintén beesett szintén véletlenül.Ő amúgy itt találta meg a szerelmet.Lor már 21 éves, és 19 évesen hozzá ment egy tündér fiúhoz

-Raflek, hova mész.

-Ez egy fajta tündér dolog.El kell mennünk egy olyan bátorság próba szerűre.

-Igen de nem szokott senki meghalni .Álatlában.-hátt ez nagyon megnyugtaó.És mivan ha pont ő lesz az aki meghal?Belegondolni is rossz.Nélüle itt lenni...Elképzelhetetlen.Nagyon félek.Nem akarok nélküle élni. Legalábbis minimm örökös depresszióban lennék.De nem akarok bele gondolni mi lenne akkor ha ő nem lenne.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.