Fogoly élet öt csillaggal
2010.06.25. 16:51
- Hát te mit keresel itt kislány?- vigyorgott rám a katona, miután elvette a nyakamról a kardját, majd az arca elkezdett közeledni az enyémhez,majd elkezdte simogatni a nyakam.Ekkor eszembe jutott hogy miket láttam a történelem könyvemben, és miket mondtak a történészek: a hódító, és pusztító népek kifosztják a falvakat és megerőszakolják a falu nőit.Amint ez az információ eljutott a kezemig egy gyors mozdulattal pofon csaptam a katonát és már rohantam is az erdőbe ami nem messze egy pár méterre volt tőlem, ám a földön a nagy rohanás közben nem vettem észre egy gyökeret, elestem, a fejem meg bevertem egy kőbe.Ott feküdtem az erdő közepén,a fejem hasogot és egyik testrészem sem bírtam megmozdítani, majd látom hogy a katona közeledik felém, alámnyúl én pedig csak kiabálok:Nem akarok menni, hagyjál békén!Ne nyúlj hozzám!. De annyira fáradt voltam, és annyira fájt a fejem hogy elájultam a harcos kezében.Mire felébredtem egy kis fa kunyhóban feküdtem egy ágyon. Nagyon kis kellemes szoba volt ahoz képest hogy, mint fogoly hoztak be ide.Egy pár percig csak bámultam ki az ablakon majd valaki kopogott az ajtón:
- Bejöhetek?-egy kedves férfi hang volt az.
- Gyere.-válaszoltam.
- Jobb már a fejed?Nagyon csúnyán beverted.
- Te voltál az a katona az erdőben?Aki a nyakamhoz fogta a kardját és aki meg akart erőszakolni?Tűnj a szobámból és hagyj békén!-ordíbáltam vele, majd elkezdet felém közeledni. Ekkor elkezdtem ütögetni de a reakciójából ítélve nem nagyon tért még vissza az erőm, majd hirtelen az oldalamhoz szorította a két kezem.
- Nyugodj meg, az a katona nem én voltam.Az az unokatestvérem volt.Én soha nem bántanék nőket.
- Akkor miért vagy ennél a csapatnál?Ők több tucat embert öltek meg és ugyanennyi nőt erőszakoltak meg.Akkor mégis mit keresel itt?
- Az anyám a vezér felesége, az apám meg ebből adodóan a vezér.Én még soha nem öltem embert.Tényleg, jut eszembe.Kész a vacsora:Rántott hús, és rizs.
- Ember húsból?-viccelődtem.
- Igen.Gyors levadásztuk a szomszéd nénit.-ezen mind a ketten jót röhögtünk.Úgy tűnik, hogy ahoz képest hogy a családja milyen ő nagyon más. Itt az alma nagyon messze esett a fájától.
A bejegyzés trackback címe:
https://kolifan.blog.hu/api/trackback/id/tr362109857
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.